Baylon Szent Paszkál

Kilenced Baylon Szent Paszkál, az Eucharisztia szentjének közbenjárásáért

A kilencedet imádkozhatjuk Baylon Szent Paszkál május 17-ei ünnepére készülve május 8-16. között, vagy bármely egymást követő kilenc napon.

1. nap2. nap3. nap4. nap5. nap
6. nap7. nap8. nap9. nap 

Bevezető

Az Úr Jézus a legszentebb Oltáriszentségben nemcsak örökös Királyunk, hanem lelkünk mindennapi tápláléka és életünk vigasztalója. A szentek közül a legjobban talán Szent Paszkál, az egyszerű ferences testvér értette ezt meg s azért tiszteljük benne az eucharisztikus egyesületek pártfogóját. Az emberek ma mind többen és többen kezdik megérteni és értékelni a Legméltóságosabb Oltáriszentségben az Úr legdrágább ajándékát. Akik az Oltáriszentség előtt térdelve az erősség lelkéért, vigasztalásért és lelkükben tartós békéért esedeznek, azoknak Szent Paszkál élete és erényei legyenek útmutatók az égi haza felé vezető ösvényeken.

I. nap

„Aki meg akarja menteni a lelkét, annak keblében három szívnek kell dobognia, úgymint Istenért: fiúi szív, felebarátjáért: anyai szív, önmagáért: bírói szív.”

(Szent Paszkál mondása)

Elmélkedés

Isten és lelkem között gyermeki viszonyt óhajtok létesíteni. Úgy akarom szeretni Istent, mint Atyámat: tisztelettel, hittel, bizalommal és engedelmességgel. Felebarátomat úgy szeretem, mint az édesanya gyermekét: önzetlenül, megértően, áldozatkészséggel, sok megbocsátással és gyöngédséggel. Önmagamat pedig akkor szeretem helyesen, ha szigorú, őszinte, igazságos szemmel vizsgálom hibáimat, és könyörtelenül kiirtok lelkemből minden ferdeséget.

Milyen szív dobog az én keblemben?
Bízom-e Istenben sziklaszilárd hittel? 
Engedelmeskedem-e parancsainak? 
Nem bírálgatom-e a hitágazatokat, az Egyházat? 
Nem vagyok-e felebarátomnak inkább gonosz mostohája, mint szerető édesanyja? 
Beismerem-e őszintén, leplezetlenül hibáimat? 
Megvan-e bennem a javuláshoz szükséges erős akarat?

Ima

Szeretőszívű Paszkál testvér! Esdve kérlek, vésd szívembe szavaidat, hogy ezentúl gyermeki imádattal simuljak Istenhez, anyai szeretettel öleljem magamhoz embertársaimat, és bírói ridegséggel üldözzem hibáimat.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.

II. Nap

„Saját magadat csak annyira becsüld, mint egy rothadásba menő hullát. Az ember az ilyet nem is akarja látni, és hogy ne is lássa, befogja az orrát, hogy ne érezze a belőle kiáradó bűzt. Így fogsz magadról gondolkodni, és így fogsz cselekedni.”

(Szent Paszkál mondása)

Elmélkedés 

Milyen távol állunk attól, hogy magunkat ennyire lebecsüljük! Hány ember fordítja fáradságosan szerzett pénzét teste dédelgetésére, kényelmére, szépítésére! Hány gazdag gondozza esztelen pazarlással testét, egészségét, azzal azonban nem törődik, hogy azalatt nem egy felebarátja éhen hal! Hány ember képzeli magáról, hogy ő a legbölcsebb, a legokosabb, más mint a többi, és minden szava lenézés, gőg, szeretetlenség. Ó, szegény lelki rútságban és utálatosságban szenvedő lelkek, nem érzitek a hullaszagot?! Pedig ha szent Paszkál rothadó hullának tartja magát, mi lehet a ti testetek, lelketek?

És az enyém? Nem vádol-e a lelkiismeretem hiúsággal, önteltséggel, gőggel?

Ima

Szerény és alázatos Paszkál testvér! Szavaid mélyen megrendítenek. Érzem, hogy távol állok nagy tökéletességedtől, de erősen fölteszem magamban, hogy igyekezem nyomdokaidba lépni. Segíts meg nagy elhatározásomban, drága Szentem!

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.

III. Nap

„Sohasem várom be egészen az ellenséget. Ha érzem, hogy közelít, magam megyek elébe. Letörök egy jó tüskés gallyat a legközelebbi bokorról és addig verem vele magamat, amíg a szenvedély át nem változik szenvedéssé.”

(Szent Paszkál mondása)

Elmélkedés

Mennyi bölcsesség rejlik Szent Paszkál tanácsában! Nem is szabad soha bevárni, amíg a lázadozó ösztön hatalmába nem keríti testünket és eltompítja gondolkozásunkat, mert a legyöngült akarat akkor már nem tud ellenállni a bűnös kívánságnak. Azért, ha kísértésbe esünk és érezzük, hogy a rosszat már nem is látjuk annyira rossznak, inkább kívánatosnak, csábítónak, ne várjuk be a szenvedély elhatalmasodását. Ilyenkor azonnal teljes szigorral lépjünk fel a szenvedéllyel szemben és lelkiatyánk tanácsa szerint büntessük meg magunkat valamivel, ami kellemetlen és fájdalmas. Ha egyszer-kétszer sikerül legyőznünk rossz hajlamainkat, harmadszorra már könnyebb dolgunk lesz. Minél több szenvedélyünktől szabadulunk meg, annál szebbnek, értékesebbnek látjuk majd az életet, és annál derűsebb, kiegyensúlyozottabb és csodálatraméltóbb lesz a lelkünk.

Ima

Tisztalelkű Paszkál testvér! Könyörögve kérlek, segíts meg szenvedélyeimmel vívott harcomban. Eszközöld ki számomra azt a kegyelmet, hogy legyen erőm felcserélni bűnös hajlamaimat az Istennek tetsző szenvedéssel és a te tisztult tekinteteddel nézhessek a világba.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.

IV. Nap

„Aki veled érdem szerint akar bánni, bátran kiszúrhatja a szemedet, kiszakíthatja füledet, levághatja tested minden részét, mert nincsen egy érzéked sem, amellyel ne vétkeztél volna és ne érdemelted volna ki vele az örök kárhozatot.”

(Szent Paszkál mondása)

Elmélkedés

Kegyetlen szavak! Első pillanatban fellázad ellenük egész lényem! Ez túlzás! Ezt nem érdemlem meg! 

De lassanként megszólal a lelkiismeret és minden vádja úgy zúdul rám, mint a pörölycsapás. Kiszúrni a szemedet ? – mondja szigorúan. Mered-e mondani Isten színe előtt, hogy szemeddel sohasem vétkeztél? Gyermekkorodban, amikor már tudtad, mi a bűn?… Ifjúságodban? … Érett korodban? … Úgy-e pirulsz és szégyenkezve vallod be, hogy ha megvalósulnának a Szent szavai, már rég vak lennél. Kiszakítani füledet? Szörnyű mondás, de felelj, kérlek, hányszor hallgattál bűnös beszédet? Hányszor voltál süket, ha jót kellett volna tenned? És hányszor használtad nyelvedet felebarátaid rágalmazására, gyalázására, könnyelmű, bűnös szavak kiejtésére?

Ima

Igazságos Paszkál testvér, ne vesd meg gyöngeségemet! Eszközöld ki számomra a kegyelmet, hogy ezentúl világosan lássam bűneimet és átérezzem, mennyire kiérdemeltem velük a kárhozatot. Térjen szívembe alázatosság és engesztelésül viseljek békén minden megbántást és szenvedést.

Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.

V. nap

„Krisztus szeretete a mi végtelen gazdagságunk. Az a szeretet, amellyel érettünk kereszthalált szenvedett, hogy kiengesztelje az Atyát, Akitől minden szeretet jön… Az Atya szeretete hozta Krisztust is a földre, nemcsak azért, hogy a világot megváltsa, hanem hogy megismerhesse mindazt a szenvedést, ami embert érhet”.

(Szent Paszkál mondása)

Elmélkedés

Krisztus szeretete a mi kincsünk, gazdagságunk, mert ez a szeretet visz bennünket az örök dicsőségbe és teszi elviselhetővé a földi életet. Ennek a szeretetnek beláthatatlan mélységéről csak akkor tudunk némi fogalmat alkotni, ha megértjük Krisztus szenvedéseinek nagyságát, a Betlehemtől a Kálváriáig haladó élet megszámlálhatatlan szenvedését és kínját. Nincs az a baj, keserűség, fájdalom, amelyet Krisztus ne érzett volna… Éhezett, fázott, kifáradt, üldözték, ostorozták, félreismerték, gyalázták, rágalmazták, megfeszítették. Ismerte a szomorúságot, a bánatot, a könnyeket, a hálátlanságot, a halálfélelmet. Szenvedhet-e ember ennél többet? És szerethet-e ember jobban annál, aki ennyi tenger szenvedést vállalt magára?

Ima

Csodálatos Paszkál testvér, te aki annyira össze tudtad kapcsolni életedet Krisztus szenvedéseivel, légy segítségemre, hogy megismerjem Krisztus végtelen szeretetét és eltörpüljenek mellette az én mindennapi apró keresztjeim.

Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.

VI. nap

„Testvéreim, ne feledjétek el, hogy ezekben a nehéz időkben a mi ferences zárdáink a katolikus Egyház szent várai, ahol Krisztus katonái készülődnek, hogy harcba szállhassanak az eretnekek ellen.”

(Szent Paszkál szavai)

Elmélkedés

Paszkál testvér szavai napjainkra is ráillenek. A ferences rend és mindazok, akiket a szeretet szálai fűznek hozzá, Krisztus szent seregének katonái az Egyház támaszai, mint egykor Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, az eretnekek kalapácsa. A terciáriusok és Szent Paszkál tisztelői is katonái ennek a hadseregnek, akik készségesen fognak fegyvert és harcolnak az Egyház ellenségei ellen. Legfőbb vezérük Krisztus és a ferences szentek diadalmas serege, akikkel együtt derűs lelkülettel indulnak a biztos győzelemre. Ha pedig úgy érzik, hogy erejük lankad, visszavonulnak váraikba, a ferences zárdákba, megtöltekeznek az assziszibeli Szegényke édes szellemével, és újult erővel veszik fel a küzdelmet, hogy az embereket a hitben és a szeretetben egyesítsék.

Ima

Bátorlelkű Paszkál testvér, szavaid erőt öntenek szívembe. Ha eddig nem lettem volna hűséges katonája a ferences váraknak, légy segítségemre, hogy ezután kíméletlenül fölvegyem a harcot az ellenséggel, és olyan áldozatkész lélekkel járjam az Egyház küzdőtereit, amilyennel te jártad az eretnekek kegyetlenkedéseitől veszélyeztetett francia vidéket.

Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.

VII. nap

„A buzgó lélek legfőbb segítsége az elmélkedés. De elmélkedni csak összeszedett lélekkel és nagy csendben lehet, amikor elhagyjuk a külvilágot és Istent hallgatva üdvös elhatározásokra jutunk.”

(Szent Paszkál szavai)

Elmélkedés

Csendben és nyugalomban érik a lelki gyümölcs. Csak akkor tudunk fölemelkedni Istenhez az elmélkedés létráján, ha a világ képét, lármáját, gondját elvetjük magunktól, mint ahogy azt Szent Paszkál is tette. Az elmélkedés Isten órája, amikor az Úr szerető, atyai szívvel fogad bennünket és meghallgatja mondanivalónkat. Látogatás a jóságos Mesternél, Aki lehajol hozzánk, magához emeli szívünket-lelkünket és megtölti örökkévalóságának fényével és mindenhatóságának legyőzhetetlen erejével.

És én…? Elmélkedem-e néha ? 

Igyekszem-e kiszabadulni a földies légkörből és Istenhez meghitten simulni?

Csak így erősítik meg lelkemet ezek a látogatások.

Ima

Jó Paszkál testvér, melegszívű szent, az ima és elmélkedés hőse, esdve kérlek, eszközöld ki számomra a lélek összeszedettségét. Segíts meg, hogy a magány és a csend óráiban kikapcsolhassam gondolataimat a földi érdekekből és üdvös tanításokat meríthessek Isten bizalmas társaságában.

Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.

VIII. nap

„Vágyom az Istennek tetsző engedelmesség után, hogy ne kelljen nekem azzal törődnöm: jó-e, amit teszek. Nincs nagyobb jó, mint a vak engedelmesség, amelyben úgy él az ember, mint az újszülött anyja karjai közt.”

(Szent Paszkál mondása)

Elmélkedés

Az engedelmesség krisztusi örökség. A Megváltó emberi természete borzongott és vért izzadott, mert előrelátta a borzalmas kereszthalált. De Jézus ezt is örömmel vállalta, mert tudta, hogy ez mennyei Atyjának akarata. Önmagának teljes feláldozásával akart tanítást adni az emberiségnek, hogy nem az annyira áhított szabadságban van a boldogság, hanem a szereteten alapuló engedelmességben. Engedelmeskedem, mert szeretek! Aki egyszer megízlelte, milyen édes és megnyugtató érzés tölti el egész valónkat akkor, amidőn fenntartás nélkül, testestül-lelkestül átadjuk magunkat Jézus irányításának, akit szeretünk, az nem is vágyódik többé a világ szabadsága után!

A hívő ember számára az engedelmesség: béke és felszabadulás a bűnök igája alól.

Ima

Engedelmes Paszkál testvér, légy közbenjáróm Istennél és eszközöld ki számomra a kegyelmet, hogy belássam a világ szabadságának terhét, felelősségét és hidegségét, és hogy rendeljen számomra a Gondviselés jó és bölcs vezetőket, akiknek szavára szeretetedből hallgassak.

Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.

IX. nap

„Uram, elemészt Utánad a vágy ! Jézusom, látni akarlak a fehér szent Ostyában mindig, mindennap, ameddig csak élek. Elepedek…! Szívem kiszárad, mint a virág a nyári nap tüzében… Uram! betege vagyok Oltáriszentségednek!”

(Szent Paszkál szavai)

Elmélkedés

Krisztus a hófehér szent Ostyában! ez Paszkál testvér forró szerelmének tárgya. A szentségi Jézushoz sürgeti-ragadja Szentünket szívének minden sóvárgása, lelkének minden ereje. Krisztus itt van közöttünk ma is. Csendesen elrejtőzik a templomok szentségházában és vár reánk, hogy szeretetével és kegyelmével elhalmozzon bennünket. Egyesülni kíván velünk, hogy szívünk-lelkünk vérétől megtisztuljon, megittasuljon, és mint égi kenyerünk tápláljon, erősítsen és megőrizzen az örök haláltól.

Ima

Szent Paszkál! az Eucharisztia nagy szentje, gyújtsd lángra szívemet, hogy a te szereteteddel szeressem az Oltáriszentséget, és gondolatban éjjel-nappal ott virrasszak a tabernákulum előtt, mint valami lobogó, önmagát emésztő öröklámpa, amelyet csak a halál tud kioltani.

Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.

Befejezés

Hűséges Paszkál testvér! Te aki életedben senkit sem utasítottál el kérésével, légy könyörületes szószólóm Istennél és eszközöld ki meghallgattatásomat nehéz ügyemben. Ámen.

Forrás: Kovács Kalixt OFM: Ferences szentek és Boldogok