A kilencedet imádkozhatjuk a Magyarok Nagyasszonyának október 8-ai ünnepére vagy a Magyar szentek és boldogok november 13-ai emléknapjára készülve az ünnepet megelőző kilenc egymást követő napon, vagy az év bármely egymást követő kilenc napján.
A kilenced után található Magyar Szentek litániáját bármikor imádkozhatjuk, különösen a magyar szentek és boldogok emléknapján, illetve a kilenced egyes napjain.
Bevezetés
Kedves magyar Testvérem!
Ezekben a súlyos időkben, országunk védelméért imádkozva, letérdelünk Királynőnk, Nagyasszonyunk elé, mint egykor tette ezt Szent István király. Leborulunk előtte, hogy egy imacsokorral örömet szerezzünk Neki, Égi Édesanyánknak.
Előbb azonban egy hálaadó fohászban megköszönjük eddigi pártfogását, oltalmát, segítségét. Kis nemzet vagyunk, múltunkban meggyötrődtünk és összetörtünk a bántalmak völgyében. Sajnálatosan mi is számtalan hibát követtünk el Isten ellen, a Magyarok Nagyasszonya mégis megvédett minket a pusztulástól és a nagy csapásoktól. Hálát adunk ezért és a kegyelmekért, melyekkel megajándékozott bennünket. Hálát adunk a keresztekért is, mert általuk közelebb kerültünk Szent Fiához, az öt sebből vérző, Megfeszített Krisztushoz.
Hálaadó imádság:
Reménységünk Hajnalcsillaga!
Szépséged és jóságod tündökölve ragyogjon mindörökké hazánk egén! Világíts nekünk sötétségünk éjjelén és segíts megtérni, megtisztulni, megújulni Isten szeretetében! Ha másért nem, azokért a szentekért, mártírokért, hősökért, és az ártatlan áldozatokért, akik életük árán járultak hozzá az ország felemeléséhez, dicsőítve Istent, és dicsérve Téged, Magyarország Királynője! Most, ebben a kilencedben, szentjeinkkel egységben járulunk Eléd, és velük együtt kérünk, siess segítségünkre. Szentjeink életpéldájukkal mutassanak kiutat, igazítsanak el minket, és segítsenek az Evangélium szűk ösvényén haladni. Kilenc napon át minden nap más és más magyar szent közbenjárását kérve fordulunk Hozzád, hazánk sebeinek gyógyulásáért és megtéréséért. Bízunk az ima erejében, az Irgalmasság Királyában és Tebenned, Irgalmasság Anyja!
Horváth Mária Budapest, 2006. januárjában
1. nap
Szent István király
István király, Géza fejedelem és Sarolta fiaként született Esztergomban, 969 körül. Szent Adalbert prágai püspök keresztelte meg.
A pécsváradi, monostor apátját, Asztrikot Rómába küldte, hogy hozzon számára II. Szilveszter pápától koronát. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. A mély, tiszta kereszténységet hirdette és életpéldájával igazolta. Népünket kereszténnyé tette, buzdította a szentségek vételére és erkölcsös életre. Gizella királynéval komoly, elkötelezett és szép házasságban élt, példaértékű férj és családapa volt.
Igazságos, irgalmas és békeszerető uralkodóként tisztelték.
Tíz püspökséget és több kolostort alapított.
Ifjú korától fogva lángoló szeretetet érzett a Nagyboldogasszony iránt. Istentől azt kérte, hogy az Ő ünnepén, augusztus 15 én halhasson meg. Szívből fakadó vágyát az Úr teljesítette.
Amikor az utolsó fiúgyermek, Imre herceg tragikus körülmények között meghalt, és az ország utód nélkül maradt, összehívta a világi és egyházi főrendeket, és augusztus 15-én az ő jelenlétükben a koronát a hazával együtt a Boldogasszonyra hagyományozta. Így Ő lett országunk örököseként népünk Királynője. Szent István cselekedete egyedülálló a világ történelmében.
Székesfehérvárott tért meg lelke Istenhez. Az általa építtetett Nagyboldogasszony székesegyházban temették el, és ugyanitt avatták szentté, 1083. augusztus 20-án.
Imádság:
Szeretett és tisztelt királyunk, Szent István!
Te, aki nemzetünket kereszténnyé tetted, őseinket a pogány sötétségből a hit világosságára vezetted, bálványainkat leromboltad, megszervezted a katolikus egyházat és számunkra önálló államformát biztosítottál, segíts bennünket újra a megtérés útjára! Iskolákat, templomokat, kolostorokat építettél, istápoltad a betegeket és szenvedőket, az árvákat és özvegyeket. Segíts, hogy népünk vezetői életpéldádat követve hasonló módon cselekedjenek. Kérd Istent, hogy szüntesse meg a pártoskodásokat, szakadásokat, viszályokat, békétlenségeket hazánkban.
Köszönjük Neked, hogy átformáltad történelmünket, megtanítottál az „igen” kimondására és megvalósítására! Köszönjük, hogy megmentettél minket a széthullástól, és a Szentlélek erejével egységbe forrasztottad népünket.
Neveld ezt a népet a Boldogasszony tiszteletére és szeretetére.
Kérünk Téged, emeld fel érdekünkben szavadat a Magyarok Nagyasszonya előtt. Ámen.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!
Hol vagy, István király?
Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben
Teelőtted sírván.
„Így történt, hogy az a nép, amelyet egykor „a keresztények ostorának” tartottak, a hithirdetők munkája révén olyan nemzetté vált, mely mint a kereszténységnek századokon át hűséges követője, a hit bátor védőjének kitüntető nevét érdemelte ki.” /Részlet VI. Pál pápa apostoli leveléből, melyet Szent István születésének és megkeresztelkedésének ezredik jubileuma alkalmából tett közzé./
2. nap
Szent Imre herceg
István király és Gizella legifjabb gyermeke, 1007-ben született Székesfehérvárott. Szülei egyházi pályára szánták, mivel bátyja, Ottó herceg volt a magyar trón várományosa. Eleinte édesapja tanította, 7 éves korától azonban Szent Gellért püspökre bízta oktatását. Ő oltotta belé a Szűzanya iránti tiszteletet, szeretetet.
Imre herceg kedvessége, jósága és tisztasága, mély imádságos élete feltűnt a királyi udvarban. Egy éjszaka, szolgája kíséretében a veszprémi Szent György templomba ment imádkozni. Azon gondolkodott, mit is ajánlhatna fel Istennek, amivel örömet szerezhetne Neki. Hirtelen vakító fényesség töltötte be a templomot, és felülről jövő égi szózatot hallott: „Gyönyörű dolog a szüzesség! Légy szűz, testben és lélekben! Ezt ajánid fel és ebben az elhatározásodban légy állhatatos!” Imre még ott, abban az órában örök szüzességet fogadott.
Ottó bátyja váratlan halála után ő lett a trón várományosa. Atyja kívánságára a neki szánt lengyel király leányát feleségül vette. Ám fogadalmának titkát megosztotta ifjú hitvesével, és megkérte, hogy testvérként éljenek együtt. Felesége méltó volt hozzá: szeretetből beleegyezett kérésébe.
Imre herceget, az ország kormányzásának átvétele előtt, 24 évesen, váratlanul vadászszerencsétlenség érte, és 1031. szeptember 2-án meghalt.
”Elragadtatott, hogy a gonoszság el ne változtassa értelmét…, mert kedves volt Istennek az ő lelke.” (Bölcs 4,10-14)
1083.november 5-én avatták szentté.
Imádság:
Szent Imre herceg!
Hozzád fordulunk a világnak ebben a sötét és zavaros torzulásában, amikor az erkölcs, a tiszta élet, sokak számára nem érték többé.
Könyörögj értünk a Szent Szűznél, akit oly nagyon szerettél, s akinek virágoskertjében tündöklő, illatos liliommá lettél. Kérd Őt ifjúságunk tisztaságáért, hogy adja meg számukra a felismerés ajándékát, és szívükbe a tiszta élet utáni olthatatlan vágyat. Légy szószólónk Istennél, hogy magyar ifjúságunk kiemelkedhessen a bűnből, eljuthasson olyan erkölcsi magaslatokra, hogy példaként állhasson a nemzetek előtt.
Esd ki számunkra a Boldogasszonynál a mély hitet és a jóban való állhatatosságot!
Kérünk, imádkozz velünk Nagyasszonyunkhoz, hogy Isten hívására azonnali igennel tudjunk válaszolni, s hogy a hit útján következetes hűséggel legyünk képesek előre haladni.
Hadd legyünk mi is tiszták, hősök, szentek! Ámen.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!
Szent Imre herceg, Magyarország éke,
Szűz tiszta élet legszebb mintaképe,
Serdülő ifjak pajzsa, menedéke,
Könyörögj értünk.
Gyöngy volt a lelked, tiszta mind a sírig,
Mint liliomszál, amely csak most nyílik,
Oly csillag voltál, mely csak égre nyílik.
Könyörögj értünk.
Jó magyar népünk alighogy megtére,
Már oly szép gyöngyöt termett Árpád vére,
Hogy még az ég is óhajtozott érte.
Könyörögj értünk.
3. nap
Szent László király
1046 körül született Lengyelországban I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő házasságából. Édesapjától a lovagi erényeket és a nemes elveket örökölte, anyjától az erős katolikus hitet és a mély vallásosságot. Unokatestvére, Salamon bukása és a jó király, Géza bátyja halála után, 1077-ben ő lett Magyarország királya.
Szent István halála után Magyarországot trónviszályok szabdalták, idegen támadások sújtották, megromlottak a közerkölcsök, és újra elterjedtek a pogány babonák. Szent László igazságos, szilárd jellemével megoltalmazta az országot a barbár veszedelemtől és a nép keresztény hitéletét megerősítette. A foglyokat megkereszteltette, megszelídítette, és hazánkba telepítette. Országunk védőbástya lett Európa számára a Kelet hordái ellen. Helyreállította a belső rendet. Uralkodása alatt a nép békét élvezhetett. Sorra alapította a püspökségeket (Nagyváradon és Zágrábban), apátságokat, templomokat. Példás családi életet élt. A kiengesztelődés útján járt, megbocsátott ellenségeinek. Szent István, Szent Imre és Szent Gellért ereklyéit oltárra emelte, neki köszönhetjük szentté avatásukat. Mély Isten kapcsolata, imaélete volt.
1095. július 29-én halt meg, 50 éves korában. Nagyváradon temették el. Halála után a sírjánál csodák történtek. 1192. június 27-én az egyház szentté avatta.
Imádság:
Szent László király, legendás hősünk! Te nemzetünket megmentetted a súlyos veszedelmekből, belső és külső támadásoktól. Kérünk, légy közbenjárónk Nagyasszonyunknál. Segíts, hogy népünk hite újjászülessen, s hogy megerősödjünk az evangéliumi életben! Imádkozz a káromkodás és csalás bűneinek megszűnéséért. Irgalmasságoddal mutass utat, hogy mi is meg tudjunk bocsátani az ellenségnek. Példás családi életeddel tanítsd a magyar családokat a helyes életre, a szeretetre, kölcsönös megbocsátásra és összetartásra. Imádkozz, hogy a házastársak kitartsanak egymás mellett jóban és rosszban, és ne engedjenek az ördög cselvetéseinek. Kérd számunkra a bátorság erényét, derűs szemléletet, mély istenkapcsolatot, és a keresztény hitben való hűséges kitartást.
Békeszerző, egységet teremtő, könyörületes és igazságos Királyunk! Imádkozz velünk a Boldogasszonyhoz! Ámen.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!
Üdvözlégy kegyelmes Szent László király!
Magyarországnak édes oltalma,
Szent királyok közt drágalátos gyöngy,
Csillagok közt fényességes csillag.
4. nap
Árpádházi Szent Erzsébet
Valószínűleg a sárospataki várban született, II. András király és Merániai Gertrud leányaként, 1207-ben.
A négyéves kis Erzsébetet a thüringiai Wartburgba küldték szülei, a számára kijelölt vőlegény mellé. Wartburg várában szórakozások, és nagy társasági élet uralkodott, ami távol állt a kis királylány egész egyéniségétől. A durva és közönséges légkör, édesanyja tragikus halálának szömyű híre, mind nagyon megviselte a kis Erzsébet szívét. Istennél talált menedékre és békére. Mély lelki élete, a szegényekkel, betegekkel gyakorolt irgalmassága, gúny tárgyává tették őt a társasági életben. Megszentelt, boldog házasságában nyert vigasztalást. Férjével Lajos gróffal csodálatos szeretettel szerették egymást. Három gyermekkel ajándékozta meg őket az Úr. Lajos gróf azonban 1227-ben keresztes hadjáratba menve, egy súlyos járvány áldozataként meghalt.
Az ifjú Erzsébet a súlyos megpróbáltatások után, a császár kérése elől kitérve, egészen a szegénységet választotta. Kórházat alapított, ahol maga szolgálta a betegeket. 24 éves korában, Marburgban halt meg, 1231. november 17-én.
Imádság:
Szent Erzsébet, Magyarország ékes királylánya!
Te sok szenvedésed mellett is mindig másokra gondoltál. Meghalva önmagadnak, életedet a szenvedőknek adtad. Kiléptél saját fájdalmaidból, hogy a szegényekben lakozó Jézust szolgálhasd. Segíts minket az önzetlen és irgalmas szeretet hősies gyakorlásában!
Kérd Istent, hogy a megpróbáltatásokat az ő szent akaratában megnyugodva, megadó szívvel tudjuk elfogadni.
Mutasd meg nekünk az utat az irgalmasság cselekedeteihez, hogy mindig meglássuk, mikor kell jót tennünk, hogyan kell segítenünk a betegeket, a rászorulókat, a bajba jutottakat, a szegényeket.
Imádkozz velünk Nagyasszonyunkhoz, hogy olyan kicsinyek, alázatosak tudjunk lenni, mint Te voltál. Hogy a nagy nehézségekben is, képesek legyünk őszintén hálát adni Istennek a keresztekért. Ámen.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
Magyarok Nagyasszonya, segíts meg minket!
„Erzsébet erényessége és jámborsága miatt, sokkal kedvesebb nekem, mint a világ minden gazdagsága!” (Férje, Lajos gróf vallomásából)
5. nap
Árpádházi Szent Margit és Boldog Özséb
Árpádházi Szent Margit
Történelmünk vészterhes napjaiban, a tatárjárás idején született 1242. január 27-én, Dalmáciában. Atyja IV. Béla, anyja Laszkarisz Mária királyné, testvérei Szent Kinga, Boldog Jolán és Boldog Konstancia.
Szülei fogadalmat tettek, hogy ha Isten megkönyörül az országon, születendő gyermeküket az Isten szolgálatára szentelik. Négy éves korában a veszprémi domonkos kolostorba adták. A kis királylány mély imádságos lelkével kitűnt társnői közül. Sokat elmélkedett Krisztus szenvedéstörténetén. Már gyermekként elutasította a szebb eszközöket, ruhákat, fekhelyet, melyek kijártak neki, mint királylánynak. Tízéves korában Veszprémből a Nyulak-szigeti (ma Margit-sziget) Boldogasszony kolostorba került. Nagyon keveset evett, vezeklő vasövet hordott és keményen, sűrűn ostorozta magát. Semminemű munkától nem irtózott, mindenkinek szolgája lett. Leginkább a súlyos betegek szolgálatát szerette. 1254-ben szerzetesi fogadalmat tett, amit 1261-ben megerősített. Margit vezeklő életét önfegyelmezés, a keresztény szeretet gyakorlása, az országért végzett hősies engesztelés jellemezte. Amikor szülei, megfelelő indoklással házasságra akarták bírni, ő nagy állhatatossággal kitartott Krisztusnak tett ígérete mellett.
A családban felmerülő viszályokat elsimította, apját és bátyját kibékítette. Másodszor is megmentette az országot.
Imái, vezeklései és a hősies szeretet gyakorlása korán felemésztették az egészségét. 1270. január 18-án halt meg a Nyulak szigeti kolostorban. Sírjánál csodák történtek. XII. Piusz pápa 1943. november 19-én avatta szentté.
Imádság:
Ó, szent Királylány, hazánk engesztelő áldozata! Te, aki vezeklésül adtad magad értünk, segíts nekünk, hogy népünk karizmája szerint, felismerhessük feladatunkat. Tündöklő alázatosságoddal beragyogod hazánk egét, mint fénylő csillag világítasz nekünk. Nevedhez méltó igazi Gyöngy lettél a Boldogasszony koronáján! Légy velünk e nehéz, és küzdelmekkel teli időszakban! Segíts imádkozni, segíts jónak lenni, türelmesnek és kitartónak lenni a hitben és a szeretetben! Fiataljaink számára kérd a tisztaságban való állhatatosságot, s hogy felfedezzék a tiszta és a másokért vállalt áldozatos élet értékét a családban és társadalomban, az egyházban és világban egyaránt! Köszönjük áldozatos életedet, és kérünk, ne hagyj el minket. Esedezz népedért, maradj egységben velünk, Boldogasszony hűséges Leánya! Ámen.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
Magyarok Nagyasszonya, segíts meg minket!
Ékes Virágszál
Fényességes Gyöngy,
Esedezz népünkért
Szép magyar hazánkért
Tenger bánatunkban
Légy segítségünkre,
Fénylő könnyeiddel
Kelj védelmünkre!
Ugyanezen a napon forduljunk másik nagy engesztelőnkhöz: Boldog Özsébhez.
Boldog Özséb
Esztergomban született, nemes szülőktől, 1220-30 körül. Papi pályára lépett, később kanonok lett. Isten hívásának engedve, remetének vonult el a pilisi hegyekbe, ahol a remeték atyja, lelki vezetője lett. Egy látomásának hatására egybegyűjtötte a remetéket, akik végül vezetőjükké választották. Rómába zarándokolt és szerzetesi szabályzatot kért a Szent Pál thébai remetéről elnevezett rendjének. 1270-ben január 20-án halt meg.
Boldog Özséb, könyörögj magyar egyházunk egységéért!
6. nap
Árpádházi Szent Kinga
Kinga, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária királyné – bizánci császári hercegnő – első gyermeke volt. Atyai nagynénje Szent Erzsébet. Testvérei: Boldog Jolán, Konstancia és Szent Margit. 1224. március 4-én született. Talán tíz éves lehetett, amikor szüzességi magánfogadalmat tett. Szülei 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. A nagy esküvő és lakodalom után Kingának sikerült sok küzdelem árán férjét is rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát. Hatására később férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, amiért a nép Szemérmes Boleszlávnak” nevezte el. 40 éves szép házasságukban nagylelkűen szolgálták a lengyel egyház és nép felemlését.
Kinga férjével együtt klarissza kolostort alapított. Betegeket ápolt, sokat imádkozott. Híres volt sokirányú jótékonyságáról, kedvességéről, az ország népe nagyon szerette őt, és szentként tisztelte még életében. Férje hosszas betegség után, 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már ferences ruhában jelent meg, majd az ószandeci klarissza zárdába lépett. Mint a kolostor főnöknője halt meg 1292. július 24-én. XI. Kelemen pápa 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. Sírja búcsújáróhellyé vált.
Imádság:
Imádkozz értünk Szent Kinga, hogy a fiatalok ellent tudjanak állni minden kísértésnek.
Könyörögj értük a Tisztaság Úrnőjéhez, hogy fiataljaink felismerjék a szűzi élet fontosságát a házasság előtt. Hogy a magyar házaspárok növekedjenek az egymás iránti hűségben, szeretetben és őrizzék az állapotbeli tisztaságot. Ámen.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
Magyarok Nagyasszonya, segíts meg minket!
7. nap
Skóciai Szent Margit – Szent Hedvig
Skóciai Szent Margit
Margit atyai ágon angol, anyai ágon magyar származású, az Árpádházból. 1045 körül született, Magyarországon.
Sok nehézség után a 22 éves Margit Skóciába került, ahol II. Malcolm király feleségül vette. A király harckedvelő lobbanékony ember volt, vallását nem gyakorolta, ám felesége jámborsága, kedvessége, szelídsége és bölcsessége oly nagyon megragadta, hogy hatására megváltozott életvitele, lelkülete, egész magatartása. Így az uralkodása Skócia legfényesebb korszakai közé tartozik. Margit nyolc gyermeket szült. Példás anyaként maga oktatta őket a hitre, és írásra-olvasásra is. Kezdeményezésére létrejött egy nemzeti zsinat, ahol a húsvéti szentgyónás és szentáldozás fontosságáról döntöttek. Így Skóciában a húsvéti szentáldozást újra törvénybe iktatták. Palotájában szegényeket szolgált ki, árva leányokat fogadott be. Betegeket látogatott, tönkrement családokat segített. Fél éven át tartó súlyos betegsége alatt elveszítette férjét és egyik fiát is. Alázatos lélekkel viselte a megpróbáltatásokat. Békés szívvel hunyt el. Edinburg-i sírja ma is zarándokhely.
Imádság:
Mennyei Atyánk, Te, aki Margitban oly sok erényt ültettél el, add, hogy az ő példája nyomán népünk leányai jó édesanyák, hűséges hitvesek, példamutató keresztények legyenek!
Kérünk, Szent Margit, imádkozz velünk Nagyasszonyunkhoz igaz keresztény magyar családokért, kitartó hitért, apostoli bátorságért, szívünkből áradó irgalmas szeretetért és az életadásra való nagyobb nyitottságért!
Szent Hedvig
Szent Hedvig, Nagy Lajos magyar király és a Boszniából származó Erzsébet leánya volt.
Kicsi korában eljegyezték egy osztrák herceggel, akit nagyon megszeretett. 10 évesen árvasorsra jutott. 11 évesen Lengyelország királynőjévé koronázták.
Jagello, a még pogány és nála 20 évvel idősebb litván fejedelem kérőként jelentkezett, remélve, hogy segítséget kap Hedvigtől népe megtérítésében. Így szólt hozzá: „Hedvig! Ha feleségül jössz hozzám, én a népemmel együtt megkeresztelkedem.” És Hedvig, akinek életében első volt Isten, rádöbbent küldetésére. Meg kell mentenie egy egész ország népét. Föláldozta szerelmét, önnön érdekeit és érzelmeit. Férje beváltotta ígéretét: megkeresztelkedett és nyomában megtért az egész litván nép. Férje oldalán Hedvig a lengyeleknek és a litvánoknak is apostola lett.
Kislánya születése után nemsokára, befejezve küldetését, fiatalon, 25 évesen költözött el az örök Hazába.
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus, Te Hedviget kiválasztottad egy egész nép megtérésére! Add, hogy mi is felismerjük, mit jelent az Érted vállalt, önzetlen élet.
Áldd meg népünket és teremts új szívet, apostoli lelket bennünk, hogy legyen erőnk imáinkkal, áldozatainkkal honfitársainkat megmenteni, megtéríteni; magyar népünket újból a megtérés útjára vezetni. Ámen.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
Magyarok Nagyasszonya, segíts meg minket!
8. nap
Kapisztrán Szent János
Elmélkedés a szent életéről
1386-ban született Olaszországban. Édesapját hat éves korában elveszítette. A fiatal János, egyházi és világi jogból doktorált, majd bírói tisztséget látott el Nápolyban. Egy ügye miatt fellázadtak ellene és börtönbe került, ahol szenvedésében Isten felismertette vele, hogy életét csak Őérte érdemes odaadnia. Egy komoly próbát kiállva, a világot elhagyta és ferences szerzetes lett. 30 éves volt ekkor. Azt is felismerte, hogy a ferences rendben is milyen sok a probléma. Nekilátott, hogy megmentse Szent Ferenc rendjét.
Az 1450-es években a törökök hatalmas veszélyt jelentettek Európa számára. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett, amit Kapisztrán Szent János jelentett be Németországban a birodalmi gyűlésen, majd Budán és Győrött. Szent János, pápai követként Magyarország felé vette útját. Itt megismerkedett Hunyadi Jánossal és örök barátságot kötött vele. Hunyadi János karddal, Kapisztrán Szent János a kereszt jelével és a rózsafüzér erejével küzdött a törökök ellen. A két hős nevéhez fűződik a Nándorfehérvári győzelem és a déli harangszó bevezetése. Callixtus pápa a győzelem napjának hírére rendelte el augusztus 6-án Urunk színeváltozásának ünnepét. A győzelem után három hétre meghalt Hunyadi János, és három hónapra pedig Szent János, akit a pápa már akkor Krisztus vértanújának nevezett. Az újlaki ferences kolostorból eltűnt a teste, amit azóta sem találtak meg.
Ünnepe október 23-án van.
Imádság:
Istenünk, adj nekünk Kapisztrán Szent Jánoshoz hasonló vértanúkat, hősöket, akik képesek szembeszállni minden ellenséges erővel. Adj olyan kitartást, mint az övé volt, hogy szilárd lélekkel legyünk képesek megőrizni magyarságunk értékeit és érdekeit! Ámen.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
Magyarok Nagyasszonya, segíts meg minket!
9. nap
Boldog Apor Vilmos püspök
Született Segesváron, 1892. február 29-én. Apját, hatévesen elveszítette. A későbbi években sorban haltak meg családtagjai: nővére, bátyja, édesanyja. 20 éven át volt plébános Gyulán, ahol nagyszabású szociális és karitatív munkát végzett. Majd 1941. március 2-án a győri egyházmegye püspökévé szentelték. Kitűnt alázatos lelkületével, nyíltszívűségével, kedvességével és hálás természetével. A hitleri diktatúra idején kiállt az üldözött zsidók mellett, és Mindszenty József – akkori – püspökkel együtt, különös elszántsággal mentették őket és küzdöttek értük. Később az orosz katonák elől a püspöki vár pincében asszonyokat, gyermekeket és idős embereket rejtett el. 1945. március 28-án, nagyszerdán megkezdődött Győr ostroma, melyben leégett a székesegyház. A püspök nagycsütörtökön az óvóhelyen mutatta be utolsó miséjét. Nagypénteken orosz katonák ötven fiatal nőt kértek ki krumplihámozásra a kaszárnyába. Apor Vilmos hevesen ellenállt a követelésnek. A védteleneket megoltalmazva kifelé tessékelte a már erősen ittas orosz tisztet, akinek egyik katonája négyszer rálőtt. A kórház pincéjében műtötték meg. Nagy fájdalmait mindvégig jajszó nélkül viselte el. Amikor megtudta, hogy védenceinek nem történt bajuk, ezt mondta:
„Hála Istennek! Így tehát a jó Isten elfogadta az én áldozatomat.”
Nagyszombaton fájdalmai szinte kibírhatatlanná váltak, de ekkor sem hagyta el ajkát semmiféle panaszszó. Húsvétvasárnap még megáldozott, és húsvéthétfőre virradóan átköltözött a mennyei hazába.
Apor Vilmos életét zokszó nélkül, örömteljes szívvel áldozta fel.
Idézzük a halálos ágyán mondott imáját:
“Istenem, Atyám, a Te kezedbe ajánlom lelkemet. Jézus, Mária, Szent József, legyetek énvelem, most és halálom óráján. Jézus Szentséges Szíve, bízom Benned! Fölajánlom összes szenvedéseimet engesztelésül a saját bűneimért, de fölajánlom papjaimért is, híveimért, az ország vezető embereiért és ellenségeimért. Kérem az Istent, ne tulajdonítsa nekik bűnül azt, amit elvakultságukban az Egyház ellen tesznek. Fölajánlom szenvedéseimet az édes magyar hazáért és az egész világért. Szent István, könyörögj a szegény magyarokért.” Ámen.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
Boldog Apor Vilmos, vértanú püspökünk, imádkozz velünk és értünk! Segítsd megmenteni népünket az erkölcstelen befolyásoktól, az idegenek erőszakos beavatkozásaitól!
Magyarok Nagyasszonya, segíts meg minket!
Könyörögjünk!
Mennyei Atyánk! Te egész magyar hazánkat Szeplőtelen Leányodra, a Boldogasszonyra bíztad. Jóváhagyásoddal a Szent Szűz lett országunk Királynője és védelmezője.
Kérünk, add, hogy az ő érdemeiért, anyai fájdalmaiért, könnyeiért és magyar szentjeink áldozatos életéért, a kilencedben elhangzott imádságunk meghallgatásra találjon, Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Boldogasszony, édes,
Hozzád esd ma néped,
Veszni indult lelkét,
Hogy Te mentenéd meg,
Édes Szűzanyánk!
Fölajánljuk Néked
Szenvedéseinket,
Végy szívedbe minket
S mutass meg az Úrnak,
Édes Szűzanyánk!
Magyar szentek és boldogok litániája
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!
Mennyei Atyaisten, irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten, irgalmazz nekünk!
Szentlélek Uristen, irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten, irgalmazz nekünk!
Szentséges Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!
Szent István király, könyörögj érettünk!
Szent Imre herceg, könyörögj érettünk!
Szent László király, könyörögj érettünk!
Szent Adalbert püspök, könyörögj érettünk!
Szent Gellért püspök, könyörögj érettünk!
Tours-i Szent Márton püspök, könyörögj érettünk!
Boldog Bőd Beszteréd és Beneta püspökök, könyörögjetek érettünk!
Kapisztrán Szent János hithirdető, könyörögj érettünk!
Boldog Mór püspök, könyörögj érettünk!
Boldog Vác remete, könyörögj érettünk!
Boldog Vid prédikátor, könyörögj érettünk!
Csáky Boldog Mór domonkos szerzetes, könyörögj érettünk!
Báthory Boldog László remete, könyörögj érettünk!
Temesvári Boldog Pelbárt hithirdető, könyörögj érettünk!
Grodecz Szent Menyhért, könyörögj érettünk!
Körösi Szent Márk, és Pongrácz Szent István jezsuita, kassai vértanúk, könyörögjetek érettünk!
Csepelényi Boldog György vértanú, könyörögj érettünk!
Szent Szórád remete, könyörögj érettünk!
Magyar Szent Mózes aszkéta, könyörögj érettünk!
Magyar Boldog Pál hittérítő és vértanú társai, könyörögjetek érettünk!
Boldog Szádok vértanú és társai, könyörögjetek érettünk!
Boldog Apor Vilmos vértanú püspök, könyörögj érettünk!
Bánffy Boldog Buzád bán, vértanú és társai, könyörögjetek érettünk!
Boldog Özséb, pálos remete, könyörögj érettünk!
Boldog Gizella, könyörögj érettünk!
Árpádházi Szent Margit, könyörögj érettünk!
Árpádházi Szent Erzsébet, könyörögj érettünk!
Árpádházi Szent Piroska, könyörögj érettünk!
Árpádházi Szent Kinga, könyörögj érettünk!
Árpádházi Boldog Jolanta, könyörögj érettünk!
Árpádházi ifjabb Szent Erzsébet, az utolsó aranyágacska”, könyörögj érettünk!
Prága Szent Agnes, könyörögj érettünk!
Skóciai Szent Margit, könyörögj érettünk!
Portugáliai Szent Erzsébet, könyörögj érettünk!
Magyar Boldog Ilona, könyörögj érettünk!
Boldog Szalome, könyörögj érettünk!
Szent Hedvig, könyörögj érettünk!
Boldog Battyányi Strattman László, könyörögj érettünk!
Boldog IV. Károly király, könyörögj érettünk!
Tiszteletreméltó Mindszenthy József hitvalló bíboros, könyörögj érettünk!
Magyar hitvallók, szüzek és vértanúk, könyörögjetek érettünk!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, hallgass meg minket!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk!
Imádkozzál érettünk Magyarország Királynője,
Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk!
Mennyei Atyánk, hogy országunk megújulhasson a hitben, a reményben, és a szeretetben, s hogy a mi Nagyasszonyunk, és magyar szentjeink érdemeiért, az ő közbenjárásukra népünk minden szomorúságtól, támadástól, szerencsétlenségtől megszabadulhasson, és örökké tartó oltalmadban, gondviselő vezetésedben, örömteljes szívvel élhessen; kérünk Téged, hallgass meg minket! Krisztus, a mi Urunk által! Ámen.
Forrás: KILENCED A MAGYAROK NAGYASSZONYÁHOZ MAGYAR SZENTJEINKKEL című imafüzet.