A kilencedet imádkozhatjuk Szent József március 19-ei ünnepére készülve az azt megelőző kilenc héten át szerdai napokon vagy az ünnepet megelőző kilenc napon március 10-18. között, vagy az év bármely egymást követő kilenc napján.
Lehetőség szerint a kilenced napjain vegyünk részt szentmisén, és fogalmazzuk meg kérésünket, amelyre az imádság végén hivatkozunk a könyörgésben: „Emlékezzél meg akkor jelen könyörgésemről; emlékezzél meg arról, hogy ünnepedre készülőben kilenc szentmise közben kértelek: hozd el nekem halálos ágyamhoz Szűzanyám, Mária mosolyát, és a szentségi Jézus üdvözítő látogatását.”
Ajánlott olvasmány: II. János Pál pápa Redemptoris custos kezdetű apostoli buzdítása Szent Józsefről, valamint Krisztus és az Egyház életében kifejtett tevékenységéről
Szent József kilenced
Az alábbi imádságot imádkozzuk a kilenced minden napján.
Istennek kedves szentje, boldogságos szent József! Te a Gondviseléstől neked kijelölt mindennemű helyzetben példát adtál élethivatásunk Istennek tetsző betöltésére: mint ifjú, a szerény önfegyelmezésre, mint hitves, az önfeláldozásra, mint kenyérkereső a munkás életre, mint családfő a magáról megfeledkező gondosságra.
Te ugyan őseidet felülmúltad azzal, hogy karjaidon hordoztad, ruháztad és oltalmaztad magát az Isten szent Fiát, Jézust; de azért a názáreti szegényes hajlékban is jól érezted magadat, s megelégedtél verejtékes munkádnak szerény áldásával, a mindennapi szűkös kenyérrel. Mikor pedig a kisded Jézust halálra kereső álnokság feldúlta otthonodat, és még kicsi műhelyedtől is megfosztott a száműzetés keserű idegensége, akkor is, szeretteidnek és temagadnak ezernyi életveszedelme között, boldog maradtál, mert feléd ragyogott szemükből az ő bizalmuk, megelégedésük és hálás ragaszkodásuk tehozzád.
Az üdvözítő Jézusnak és a boldogságos Szűzanya Máriának példájára hogyne kérnélek fel én is, hogy légy nekem pártfogóm és oltalmam! Taníts meg, ó szent József, tökéletes életnek mestere, istenes életbölcsességre, hogy egyformán kegyelemnek ismerjem fel a szerénységet és a jómódot, a szerencsét és a megalázást; hogy sose törjek erőmön felüli dolgokra, sose kívánjak feltűnni és mások fölé emelkedni, sohase veszítsem az élethez kedvemet és türelmemet, hanem alázatos egyszerűséggel mindig csak azt tegyem, amiről tudom, hogy kötelességem; úgy, ahogy Isten akarja; akkor és addig, amikor és ameddig Isten akarja.
Az életből való elköltözésed szemlélete pedig a magam utolsó órája iránt tölt el bizalommal, haldoklók mintaképe, boldogságos Szent József! Mert ott látlak kimúlni a legáldottabb halállal, amint Jézus isteni karja alátámasztja tisztes fejedet, és megtört tekinteted még utoljára találkozik a szeplőtelen Szűzanya bánatos tekintetével. Ennek a legboldogabb halálnak páratlan kegyelmére kérlek immár, vedd pártfogásodba az én utolsó órámat. Emlékezzél meg akkor jelen könyörgésemről; emlékezzél meg arról, hogy ünnepedre készülőben kilenc szentmise közben kértelek: hozd el nekem halálos ágyamhoz Szűzanyám, Mária mosolyát, és a szentségi Jézus üdvözítő látogatását.
Jézus, Mária, József, nektek ajánlom szívemet, lelkemet.
Jézus, Mária, József, álljatok mellettem végső küzdelmemben.
Jézus, Mária, József, veletek békében költözzék el lelkem. Ámen.
Forrás: Életünk Krisztusban – Katolikus imakönyv (1983), Gyulafehérvári Római Katolikus püspökség, 166-168.