Limpias kilenced

Forrás: Limpias kilenced (A könyv Sopronban jelent meg 1928-ban Tóth János plébános kiadásában.) Szerző: Migueli Gonzales Ede Limpias esperes-plébánosa

A Limpiasi csodás feszület rövid bemutatása ITT.

A Limpias kilenced című könyv összefoglalása a Limpiasi csodás feszületről és a hozzá köthető megtérésekről, gyógyulásokól ITT.

Kilencnapi ájtatosság az agonizáló Krisztus tiszteletére

A kilenced kezdetén bűnbánatot tartunk az elmélkedés mentén.

A kilenced további napjain ezt a részt kihagyhatjuk. Folytatás ITT.

Bűnbánat

A bűnbánat lelkünknek azon érzelme, mellyel fájlalva bánjuk és megutáljuk az elkövetett bűnöket, tehát a bűnös gondolatokat, a bűnös szavakat, a bűnös cselekedeteket és a bűnös mulasztásokat, erősen megfogadva és elszántan elhatározva, hogy azokat többé szándékosan elkövetni nem akarjuk.

Az ily bűnbánat lehet:

1. tökéletes, akkor, ha azért bánjuk és utáljuk bűneinket, mert ezek által Istent megkeserítettük (Isten iránti szeretetből fakadt bánat),

2. tökéletlen, akkor, ha csak azért bánjuk elkövetett bűneinket, mert félünk, rettegünk Isten büntetésétől (Isten büntetésétől való félelemből fakadt bánat). Annál (1) a bánat forrása a mi szeretetünk Isten iránt; ennél (2) a mi félelmünk, rettegésünk Isten büntetésétől.

Vegyük például, hogy jobban megértsük, mindjárt Szent Péternek esetét, midőn Krisztusát megtagadta, és a tűz mellől elszaladva … keservesen sírt. Ugyebár, bizonyára bánatában sírt, fájdalmasan, bűnbánóan. Miért?

1. Talán szégyenelte magát társai előtt. Ha csak ezért sírt, akkor ez csak érzéki sírás volt, egészen emberi, tisztán csak testi sírás, tehát minden erkölcsi érték nélkül.

2. De sírhatott azért is, mert félhetett attól, hogy isteni Megváltója most már bizonyosan elhagyja, megtagadja őt, amit meg is érdemelt, és így az Ő országából, az apostolok köréből kiesek. Ez már jó bánat, de még csak tökéletlen, mert félelemből, önérdekből támadt.

3. Végül sírhatott azért is, mert igazán fájlalta, szíve-lelke mélyéből bánta, hogy isteni Megváltóját, legjobb Mesterét, ily hálátlanul, rútul megbántotta, megkeserítette, holott pedig még pár órával előbb ígérgette, fogadta, hogy kész érte vele menni a halálba is. Ennek a megbánásnak már igazán az Isten iránti szeretet volt a forrása. Tehát ez igazán tökéletes bánat.

Így lehet a mi bánatunk, a mi sírásunk is, Szent Péterhez hasonlóan, háromféle: kétféleképpen csak tökéletlen, ha ti. csak érzékiségből, vagy csak félelemből, rettegésből származik, és tökéletes, ha ui. Istenünk iránti szeretetből, illetve hálából fakad.

Nekünk is van okunk keservesen sírni Istenünkkel szemben annyiszor megismételt megtagadás, elárulás okából. Mert Ő nagyobb és több jót tett velünk, mint ahány hajszál fejünket födi. Méltán mondhatjuk egymásnak valamennyien Szent János apostollal: „Szeressük az Istent, mert Ő már előbb szeretett minket!”

„Én örök szeretettel szerettelek téged – mondja az Úr, – ezért vontalak magamhoz, könyörülvén.” (Jer 31,3) Igen, Ő, örök szeretettel, tehát öröktől fogva szeretett minket, gondoskodott rólunk, előteremtve testünknek e földet, lelkünknek a mennyet, lehetőséget adva földi és mennyei boldogságra egyaránt. Mindezt könyörületből tette és adta, mielőtt még mi lettünk volna. – Midőn pedig örök kárhozatba döntött bennünket az első (áteredő) bűn, és ez ősbűnnek folytatásai, a mi saját bűnös állapotunk, akkor ismét már eleve, előre megkönyörült rajtunk, azáltal, hogy elküldötte egyetlen Fiát, ki lőn a mi Megváltónk csodás élete és kínteljes halála árán, vérét ontva, kereszthalált szenvedve érettünk, mielőtt lettünk. Gondoljuk csak meg, hogy mi reánk gondolt Ő, végtelen szereteténél fogva, midőn érettünk és helyettünk, vérrel verejtékezett, midőn megostoroztatott, tövisekkel megkoronáztatott, midőn a nehéz keresztet hordozta, midőn a rettenetes haláltusát a keresztfán háromórai haldoklással megvívta. Gondold meg, jó lélek, hogy Jézus Krisztus az összes képzelhető testi-lelki kínfájdalmakat a legteljesebb mértékben végigszenvedte és kiállotta; szinte annyit és annyira szenvedett, mint az egész emberiség együtt szenvedni bír.

Szeressük Őt, mert Ő már előbb szeretett minket. „… azért vontalak magamhoz téged” legelőször a szent keresztségben, midőn eltöröltem, örökre, áteredő öröklött bűnösségedet, aztán a szentgyónásban valahányszor elengedem saját bűneidet, majd szentségeim erősítő ereje által egész életeden át annyiszor, ahányszor, végül az utolsó kenet szentségében még halálod pillanatában is. Óh, minő hálával tartozunk vele szemben, mindezekért a testi-lelki javakért? Valóban igaz, hogy: Ő már előbb szeretett minket.

Mi mégis mivel fizetünk? Óh, sok hálátlansággal, nagy bűnökkel keserítjük az Ő végtelen jóságát, szeretetét. Megtagadjuk, eláruljuk Őt, mint Szent Péter és Judás tette. Amaz még jó időben megbánta és boldoggá lett, emez kétségbeesett, bánat nélkül, vagy késő bánattal és kárhozat fia lőn.

Kövessük Szent Péterünket … keservesen sírva, bűnbánó fájdalommal, erős fogadással, tökéletes bánattal, Isten iránti szeretetből.

Hogy pedig bűnbánatunk minél tökéletesebb lehessen, ennek elérésére álljunk meg Krisztus keresztje előtt, tekintsünk föl a megfeszített Megváltóra és elmélkedjünk e 3 kérdés fölött:
1. Ki szenved ama kereszten oly rettenetes kínok között? Nemde maga az Isten Fia, az ég és föld Ura, a mi Megváltónk.
2. Mit szenved Ő? Ugye bár az összes testi-lelki kínokat, fájdalmakat, kínszenvedéseket, a legteljesebb mértékben, a legmagasabb fokon.
3. Kiért szenved? – A mi bűneinkért, az enyéimért, a tieidért.

Ha mindezt meggondoljuk, úgy mi is szánalomra, könnyekre, bűnbánatra fakadunk, azon erős fogadással, hogy többé bűnbe szándékosan beleegyezni nem akarunk. Így aztán tökéletes lesz bűnbánatunk, Isten iránti szeretetből. Erre Isten is megbocsátja bűneinket és megadja malasztjait az örök boldogságra.

Az ily tökéletes bűnbánat mellett Isten megbocsátja, ha egyébként rendben van lelkünk, összes bűneinket. Ha pedig úgy sem volna halálos bűnünk, ha tehát a kegyelem állapotában vagyunk, habár bocsánatos bűnökben, ezen esetre a tökéletes bánat nagyobbítja bánatunkat, fokozza érdemeinket, kevesbíti kisebb bűneinket, erősíti akaratunkat Isten iránti hitre, reményre és szeretetre.

Minden nap így kezdjük az imádságot:

Keresztvetés: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Bűnbánatkeltés

Nem azt kérem, hogy azért gyújtsad lángra a szívemet,
Mert ezért ígérted nekem, én Istenem, az eget;
Nem azt kérem, hogy azért ne távolodjam el Tőled,
Mert az örök tűzre vethet az utolsó ítélet:
Csak azt kérem, esdve, hogy tekintsek föl a keresztre,
Melyen értem is szenvedél csúfos halált, feszítve!
Add, hogy mélyen bevésődjék bűnbánatos szívembe
Minden testi szenvedésed és Szívednek kegyelme!
Úgy viseljem itt e földön én is a sok keresztet –
Mint, emberi testet öltve, Te is, Uram, viselted!
Az lehessen mindezekért életemnek jutalma:
Hogy szívemet és lelkemet csak a Szíved uralja!
Add, hogy éltem, bár vezessen föl a Kálváriára:
Végül is segítsen el az örök élet honába!

Tovább a napi imádságra:
1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5. nap 6. nap 7. nap 8. nap 9. nap

Első nap

+ Bűnbánatkeltés ld. ITT

Ima

Uram, Jézus Krisztus! Ki azért szállottal le szent Atyánk jobbjáról e földre, hogy szentséges véredet ontsad a mi bűneink bocsánatára: a legmélyebb alázattal kérünk Téged arra a kegyelemre, hogy az utolsó ítélet napján jobbod felől állhassunk és isteni ajkaidról hallhassuk: Jöjjetek, Atyám áldotta! és bírjátok a mennyet! Ki élsz és uralkodol az Atyával és Szentlélekkel egyetemben, mindörökkön örökké. Ámen!

__________

Vésd szívedbe Jézus utolsó szavait, végrendeletét, a keresztfáról, minden nap.

Mindegyik után mondd el, e szavakra gondolva: Mi Atyánk!… Üdvözlégy!… Dicsőség… Ámen!

1. „Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Te is bocsáss meg ellenségeidnek.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban!”
Esedezzél, hogy ezen isteni ígéretben te is részesülhess.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

3. „Íme, a te fiad! Íme, a te anyád!”
Úgy élj, hogy te is lehess Isten fia, és hogy Isten Anyja lehessen a te anyád is.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

4. „Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?!”
Rebegd el e szavakat te is, ha kín, szenvedés, gyötrelem, fájdalom emészt.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

5. „Szomjúhozom!”
Te is szomjúhozd az igazságot, Istent.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

6. „Beteljesedett!”
Úgy készülj a halálra, hogy elmondhasd: Uram, teljesítettem akaratodat.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

7. „Atyám! A te kezeidbe ajánlom lelkemet!”
Ez legyen a te utolsó szavad, vagy legalább gondolatod ez életben.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Elmélkedés

Szent Bernát eme szavakkal irányítja figyelmünket Jézus Krisztus szent keresztjére: Vide pendentem! azaz: tekints föl a kereszten függőre! Mit látunk ott?

1. Istennek emberré lett szent Fia úgy függ ottan a legfőbb bírói ítélet alapján kereszthalálra ítélve két hasonlóan „halálra ítélt gonosz lator között, mintha Ő volna a legnagyobb gonosztevő, még nagyobb ama kettőnél. Óh, mennyire tévedett a földi igazságszolgáltatás: hamis tanúk alapján kereszthalálra ítéli – magát a mindenható Istent, minden bírói igazságok örök Bíróját. Ezzel szemben: Mily végtelen szeretetet tanúsít az istenien ártatlan Jézus Krisztus, magára vállalva ezen igazságtalan ítéletet, mely pedig igazság szerint csak mi reánk vonatkoztatható és ezáltal helyettünk téve eleget az isteni igazságosságnak, csakhogy kiengesztelhessen bennünket a mi megsértett mennyei Atyánkkal. Ha a Szentek Szentje ily kegyetlen sorsra jutott, ártatlanul, minden bűn nélkül: mi jogon panaszkodhatnánk mi, igazán bűnösök, büntetésre méltók! Vigasztalódjunk: „Ha engem rágalmaztak, titeket is rágalmazni fognak.”

Valahányszor rágalom, üldözés, megpróbáltatás ér bennünket, tekintsünk föl Krisztus keresztfájára, aki előbb és többet szenvedett – érettünk. Szenvedjünk, tűrjünk tehát mi is – vele.

2. Emberek, kik irtóztok a halál minden nemétől, emeljétek föl szemeiteket a Szent Keresztre! És gondoljátok meg, hogy csak e keresztről jöhet minden dicsőség Istennek és minden békesség az embernek. Ama Megfeszített nem feküdt puha ágyon, feje alatt nem volt vánkos, testén nem viselt finom ruhát, hanem: a durva keresztfa, a szúrós tövisek homloka körül, a rozsdás vasszegek kezein és lábain, az éles lándzsa szívén… íme ezek képezték földi jutalmát isteni jótéteményeinek.

Hasonlítsuk csak össze a mi fájdalmainkat, a mi szenvedéseinket, a mi halálunkat az övével: a mi életkeresztünket az ő halálkeresztjével! Nincs tehát okunk, de jogunk se panaszra, kifakadásra, elkeseredésre, még kevésbé kétségbeesésre.

Hiszek egy Istenben …
Szent János evangélistához: Mi Atyánk…
A fájdalmas Szűzhöz: Üdvözlégy…
Dicsőség …

Ant. Óh áldott keresztfa, mely méltó valál arra, hogy rajtad függjön az Egek Ura és Királya!
Vers. Imádunk és áldunk téged, Urunk, mert a te szent kereszted által megváltottad e világot!

Ima

Tekints le, Uram, a te gyermekeidre, akikért a te egyszülött Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus oly készséggel engedte magát a gonosztevők kezeibe és a keserves kereszthalálra. Ki veled és a Szentlélekkel együtt él és uralkodik most és mindörökkön örökké. Ámen!

Második nap

+ Bűnbánatkeltés ld. ITT

Ima

Óh imádott Jézus! ki azokra sem kiáltottál bosszúért az égbe, kik Téged a gyalázat fájára juttattak, hanem jobban fájlalva azok gonoszságát, mint saját kínszenvedéseidet, azzal esdettél le isteni Atyádtól teljes bűnbocsátást számukra, hogy: nem tudják mit cselekszenek: én is esdve kérlek, bocsásd meg bűneimet, engedd el büntetéseimet, hogy mindig ott állhassak isteni Szent Anyád mellett a Szent Kereszt tövében. Ámen!

__________

Te is bocsáss meg ellenségeidnek, mondván: Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Elmélkedés

1. Ha bárkinek végső haláltusáját látjuk, ez meglágyítja ugyebár a legdurvább, legkeményebb szívet is. Haldoklás láttára elfeledünk minden bántalmat és elfojtunk minden bosszúvágyat.

Megváltónk haláltusája a legfájdalmasabb kivétel ez alól. Mert az Ő isteni Szívét még halálában is özönével szaggadták megcsúfolások, rágalmak, gúnyok, gyalázatos sérelmek végig föl a Kálváriáig. Megoldotta sok némának nyelvét: de most nem szólal meg egy nyelv sem az Ő védelmére. Visszaadta vakoknak a látást: de most egy szem sem könnyezik érte. Járatta a sántákat: de itt a kereszt alatt nem találkozik, ki sietne segítségére. Halottakat támasztott föl: és saját halálakor még ezek sem jönnek vigasztalására. Ő sokakat hányszor és hányszor megsiratott: az Ő halálát senki fia sem siratja meg.

Óh, vajon megindítja-e mindez az én szívemet?! Avagy talán nem a hálátlanok oldalán állok én is?!

2. Az ég angyalai azt gondolhatták ezen rettenetes igazságtalanság láttára, hogy Isten igazságossága megvédi szent Fiának becsületét és kimenti Őt gonosz gyilkosai karmaiból. Midőn hallották a Megfeszített ajkairól: Atyám! – azt hihették, hogy az Atya méltó bosszúja lesújt amaz istentelenekre. Ámde a Fiú, a Megfeszített nem ezt kérte, nem igazságot, nem bosszút, nem segítséget kért, hanem kegyelmet… legádázabb ellenségeinek: Uram! – rebegi haldokolva – bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! Ennek hallatára és láttára az angyalok elszomorodtak, a fájdalmas Anya és a többi asszonyok fájdalmukban keserű részvétkönnyekre fakadtak. A Megfeszített kérése meghallgatásra talált isteni Atyjánál, aki irgalmasságánál fogva megbocsátott. És a szidalmazók közül sokan annak elismerésével távoztak a Kálváriáról, mintegy mellüket verve és hangoztatva, hogy: Valóban Isten Fia Ő.

__________

Ismételjük meg Jézus Krisztus hét szavát, véssük szívünkbe végrendeletét:

1. „Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Te is bocsáss meg ellenségeidnek.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban!”
Esedezzél, hogy ezen isteni ígéretben te is részesülhess.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

3. „Íme, a te fiad! Íme, a te anyád!”
Úgy élj, hogy te is lehess Isten fia, és hogy Isten Anyja lehessen a te anyád is.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

4. „Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?!”
Rebegd el e szavakat te is, ha kín, szenvedés, gyötrelem, fájdalom emészt.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

5. „Szomjúhozom!”
Te is szomjúhozd az igazságot, Istent.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

6. „Beteljesedett!”
Úgy készülj a halálra, hogy elmondhasd: Uram, teljesítettem akaratodat.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

7. „Atyám! A te kezeidbe ajánlom lelkemet!”
Ez legyen a te utolsó szavad, vagy legalább gondolatod ez életben.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Ima

Harmadik nap

+ Bűnbánatkeltés ld. ITT

Ima

Mindenható, örök Isten! Ki a legnagyobb bűnösöktől sem tagadod meg irgalmadat, alázatos áhítattal kérlek, hogy amint a jobb latort végtelen kegyelmeddel magadhoz vonzottad, úgy segíts bennünket is tökéletes bűnbánatra és ezáltal juttasd nekünk is azon örök jutalmat, melyet a bűnbánóknak megígértél. Ugyanazon Jézus Krisztus által, ki él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen!

__________

Ismételd meg Jézus Krisztus 1. és 2. szavát:

1. „Atyám! bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban …”
Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Elmélkedés

1. Az átkozódók és szidalmazok kara a megfeszített Üdvözítővel szemben visszhangra talált a keresztfa oldalán is. Mert az egyik lator szintén gyalázólag szidalmazta Őt, mondván: Ha Isten fia vagy, szabadítsd meg magadat és bennünket is! És a fájdalmas Isten-Anya, a szeretett tanítvány, a szentasszonyok kegyetlen kínszenvedéseik végső kimerülésében nem bírtak segítségére sietni a Megfeszítettnek, kinek véres verejtéke egyesült az ő könnyeikkel. Habár, viszont vigaszul szolgálhatott, a haláltusa utolsó vigaszául, mit a jobb lator mondott bűnbánóan: A mi bűnhődésünk jogos, ámde Ő, – Jézus Krisztusra tekintve – ugyan mit vétett?

Ez igazán tökéletes bűnbánatot tanúsított, eme szavakban: Emlékezzél meg rólam, ha már a te országodban leszel! Mily őszinte bűnvallomás, mennyire nemes beismerés ez, mi a gonosztevőt valóban szentté avatta föl!

2. Mialatt a szidalmazók durva káromlásokkal keserítik az ártatlan bárányt, azalatt a megtért jobb lator, Krisztusnak méltó társa a keresztfán, íme boldog meghallgatásra talál. Mert benne valóban beteljesült az Úr szava: Inclina aurem tuam in precem meam: Hallgasd meg, Uram! az én kérelmemet! Őt igazán meghallgatta és istenien megjutalmazta eme szavakkal: Még ma velem leszel a paradicsomban!

Add Uram, hogy én is ily őszintén és bűnbánóan gyónhassam meg bűneimet! Add, hogy én is ennyire önmegadással viseljem szenvedéseimet, melyeket büntetésül reám mérsz! Add, hogy én is ily nyíltan valljam be bűneimet! Hogy ezáltal irgalmasan meghallgassad az én kérelmeimet!

__________

Ismételjük meg Jézus Krisztus hét szavát, véssük szívünkbe végrendeletét:

1. „Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Te is bocsáss meg ellenségeidnek.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban!”
Esedezzél, hogy ezen isteni ígéretben te is részesülhess.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

3. „Íme, a te fiad! Íme, a te anyád!”
Úgy élj, hogy te is lehess Isten fia, és hogy Isten Anyja lehessen a te anyád is.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

4. „Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?!”
Rebegd el e szavakat te is, ha kín, szenvedés, gyötrelem, fájdalom emészt.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

5. „Szomjúhozom!”
Te is szomjúhozd az igazságot, Istent.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

6. „Beteljesedett!”
Úgy készülj a halálra, hogy elmondhasd: Uram, teljesítettem akaratodat.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

7. „Atyám! A te kezeidbe ajánlom lelkemet!”
Ez legyen a te utolsó szavad, vagy legalább gondolatod ez életben.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Ima

Negyedik nap

+ Bűnbánatkeltés ld. ITT

Ima

Édes Jézusom! Ha már szent Keresztedről nekünk adtad Szent János útján isteni szent Anyádat: engedd, kérünk, hogy ezen végtelen kegyelmedet méltóan megbecsülve, Őt kellőképpen megbecsüljük, minden bizalmunkat beléje helyezzük, egész életünket példája után irányítsuk, végül elnyerhessünk Téged, az ő méhének áldott gyümölcsét. Ki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen!

__________

Ismételd meg Jézus első és második szavát:

1. „Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Te is bocsáss meg ellenségeidnek.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban!”
Esedezzél, hogy ezen isteni ígéretben te is részesülhess.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Utána rebegd el mélységes szívvel: Íme, a te fiad! – Íme, a te anyád!
Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Elmélkedés

1. Jézus végrendeletet tett. Miről? Hisz’ a kereszt, a szegek, a töviskorona, mint az ő büntetésének eszközei, az emberi igazságszolgáltatáséi: a kereszten neki saját tulajdona nincs. Pedig a mennyei Atya azt mondotta, hogy neki adja örökségül a föld összes nemzeteit. Tehát király Ő, habár tövisekkel megkoronázva, bíbor palástba öltöztetve úgy, hogy saját vére elborítá egész testét; trónusa is van: a durva kereszt. Ámde, mint mondottuk, mindezek fölött nincs rendelkezési joga. Alattvalói sincsenek még; majd csak később lesznek. Tanítványai meg elhagyták Őt. És Ő mégis tovább szeret mindenkit, azokat is, kik Őt meg nem ismerték, vagy káromolták. Ezen szeretete jeléül végrendeletileg hagyja az összes emberekre saját édes Anyját: Íme, a te Anyád!

2. Nem elegendő az, hogy Jézus Krisztus nekünk adta anyánkként saját Anyját. Szükséges, hogy a gyermekek is elismerjék Őt édesanyjuknak. Ezért monda: Íme, a te fiad!

Mily végtelen örökség ez! De, vajon, mi méltó örökösök vagyunk-e rá?! Mi talán: igen; mi, kik már az Ő követői vagyunk, vagy kik a jövőben szavaira hallgatnak és parancsait követni fogják. De, vajon lehetnek-e örökösök azok, kik Téged, Isten, el nem ismernek, sőt ellened támadnak, szentséges nevedet káromolják, intézményeidet gáncsolják!?

Óh, mennyire megértette Ő, hogy az igazaknak is szükségük van édesanyára, ki őket kívánságaikban támogassa, ellenségeikkel szemben megvédelmezze, a boldogság kikötőjébe, mint tengeri csillag, bevezesse. De mennyivel inkább van szükségük szerető édesanyára a szegény bűnösöknek, kik elől Isten igazságos büntetése elzárja az örök boldogságot, mert imáik nem méltók meghallgatásra, nem érdemszerzők Istennél.

Ezért adta nekünk saját édes Anyját és ezért tett bennünket ennek gyermekeivé; hogy ennek alapján mi bármikor menekülhessünk anyai szárnyai alá, Ő pedig mint Isten Anyja, kitárhassa karjait felénk és keblére ölelhessen minden bűnöst, ha bűneiket megbánják és javulást ígérnek.

Óh, a mi isteni Megváltónk, ki megváltásunkat a keresztfán lehetővé tette, könnyebben és biztosabban fogad vissza bennünket, ha szentséges Anyja is könyörög érettünk!

__________

Ismételjük meg Jézus Krisztus hét szavát, véssük szívünkbe végrendeletét:

1. „Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Te is bocsáss meg ellenségeidnek.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban!”
Esedezzél, hogy ezen isteni ígéretben te is részesülhess.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

3. „Íme, a te fiad! Íme, a te anyád!”
Úgy élj, hogy te is lehess Isten fia, és hogy Isten Anyja lehessen a te anyád is.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

4. „Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?!”
Rebegd el e szavakat te is, ha kín, szenvedés, gyötrelem, fájdalom emészt.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

5. „Szomjúhozom!”
Te is szomjúhozd az igazságot, Istent.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

6. „Beteljesedett!”
Úgy készülj a halálra, hogy elmondhasd: Uram, teljesítettem akaratodat.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

7. „Atyám! A te kezeidbe ajánlom lelkemet!”
Ez legyen a te utolsó szavad, vagy legalább gondolatod ez életben.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Ima

Ötödik nap

+ Bűnbánatkeltés ld. ITT

Ima

Imádandó Jézus! esedezve kérünk, a keresztfán elszenvedett elhagyatottságodra, melyből mennyei Atyánkhoz kiáltottál föl, ne engedd, hogy elszakadjunk bűneink elkövetése által, hanem inkább segíts, hogy veled együtt boldogok lehessünk az örök életben. Ugyanazon Urunk Jézus Krisztus által, ki az Atyával és Szentlélekkel él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen!

__________

Ismételjük meg Jézus Krisztus 3. és a többi szavát:

3. „Íme, a te fiad! Íme, a te anyád!”
Úgy élj, hogy te is lehess Isten fia, és hogy Isten Anyja lehessen a te anyád is.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség, Hiszek egy Istenben

4. „Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?!”
Rebegd el e szavakat te is, ha kín, szenvedés, gyötrelem, fájdalom emészt.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség, Hiszek egy Istenben

5. „Szomjúhozom!”
Te is szomjúhozd az igazságot, Istent.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség, Hiszek egy Istenben

6. „Beteljesedett!”
Úgy készülj a halálra, hogy elmondhasd: Uram, teljesítettem akaratodat.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség, Hiszek egy Istenben

7. „Atyám! A te kezeidbe ajánlom lelkemet!”
Ez legyen a te utolsó szavad, vagy legalább gondolatod ez életben.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség, Hiszek egy Istenben

Elmélkedés

1. Istennek fönsége, dicsősége valóban végtelen, annyira, hogy tekintete végtelenül boldogokká teszi az igazakat. És mégis, íme, Jézus Krisztus, habár lényegileg ugyanegy az Istennel, mennyire szenved! Hisz oly fájdalmas hangon sóhajt föl a mennybe keserű könnyeket ontva: Én Istenem, én Istenem! – miért hagytál el engem?! Mintha keseregve panaszolná: Oh, hát már nem vagyok a te szerelmetes fiad, kiben neked valaha minden kedved telt! Én mindig azt hittem, hogy Te meghallgatod az én imáimat. Most pedig, miként a nagy próféta is mondja: Nagy haraggal elhagysz engem! …

És a mennyei Atya mintha egészen elhagyta volna szent Fiát. Még angyalát sem küldi vigasztalására és megerősítésére, miként pedig elküldötte az Olajfák kertjébe.

Bizonyára ezt a végtelen áldozatot kellett az ártatlan Báránynak meghoznia a mi bűneinkért a felséges Istennek, hogy ez által engesztelje meg mennyei Atyánkat, nehogy elkárhoztasson bennünket örökre.

2. Mi, bűnösök, hányszor és hányszor bántjuk meg Istenünket anélkül, hogy megaláznánk magunkat előtte, kesergő panaszokkal ellene, mintha nem volnánk méltók ily büntetésekre és megpróbáltatásokra. Nem akarjuk teljesíteni Isten akaratát; de azért azt kívánnánk tőle, hogy ennek dacára is teljesítse vágyainkat. Pedig ha ezt a Fiú Istent is elhagyjuk, ki mindig csak az Atya akaratát teljesíti, még utolsó haláltusájában is, melyet érettünk szenvedett el, – vajon ki más menthetne meg bennünket?!

Óh, édes Jézusom! – én csak benned bízom. Kegyeletes érzelmekkel elmélkedem végső teljes elhagyatottságod fölött, csakhogy ne hagyj el engem sem életem utolsó órájában!

__________

Ismételjük meg Jézus Krisztus hét szavát, véssük szívünkbe végrendeletét:

1. „Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Te is bocsáss meg ellenségeidnek.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban!”
Esedezzél, hogy ezen isteni ígéretben te is részesülhess.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

3. „Íme, a te fiad! Íme, a te anyád!”
Úgy élj, hogy te is lehess Isten fia, és hogy Isten Anyja lehessen a te anyád is.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

4. „Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?!”
Rebegd el e szavakat te is, ha kín, szenvedés, gyötrelem, fájdalom emészt.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

5. „Szomjúhozom!”
Te is szomjúhozd az igazságot, Istent.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

6. „Beteljesedett!”
Úgy készülj a halálra, hogy elmondhasd: Uram, teljesítettem akaratodat.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

7. „Atyám! A te kezeidbe ajánlom lelkemet!”
Ez legyen a te utolsó szavad, vagy legalább gondolatod ez életben.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Ima

Hatodik nap

+ Bűnbánatkeltés ld. ITT

Ima

Mély alázattal kérünk Téged, isteni Megváltónk! égető szomjúságodra, melyet a keresztfán irántunk való szeretetből szenvedtél, engedd nekünk is, hogy ezen szomjúságodat lehetőleg csillapíthassuk szent akaratodnak és parancsaidnak teljesítése által, úgy, miként mindazok, kik Téged elismernek és szeretnek. Ki élsz és uralkodol az Atyával és Szentlélekkel mindörökkön örökké. Ámen!

__________

Ismételjük meg Jézus Krisztus hét szavát, véssük szívünkbe végrendeletét:

1. „Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Te is bocsáss meg ellenségeidnek.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban!”
Esedezzél, hogy ezen isteni ígéretben te is részesülhess.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

3. „Íme, a te fiad! Íme, a te anyád!”
Úgy élj, hogy te is lehess Isten fia, és hogy Isten Anyja lehessen a te anyád is.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

4. „Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?!”
Rebegd el e szavakat te is, ha kín, szenvedés, gyötrelem, fájdalom emészt.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

5. „Szomjúhozom!”
Te is szomjúhozd az igazságot, Istent.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

6. „Beteljesedett!”
Úgy készülj a halálra, hogy elmondhasd: Uram, teljesítettem akaratodat.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

7. „Atyám! A te kezeidbe ajánlom lelkemet!”
Ez legyen a te utolsó szavad, vagy legalább gondolatod ez életben.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Elmélkedés

1. Uram, te egy szamaritánus nőtől inni kértél, de nem adott. A keresztfán is szomjúhoztál utolsó haláltusádban. De nemcsak nem csillapították szomjadat, hanem még inkább fokozták azt epével és ecettel.
A te szomjadat akkor sem, most sem sietett csillapítani senki.
Óh, Uram, kérhettél volna-e kevesebbet az emberektől, mint néhány csepp vizet!?
Pedig Te hányszor segítettél rajtuk minden szükségükben!
Egyedül a kereszt alatt álló fájdalmas Szűzanya szerette volna adni nemcsak vizet, de szívének utolsó csepp vérét is. Óh, mennyire kimondhatatlanul szívszaggatóan fájlalhatta, hogy minden anyai szerelme dacára sem siethetett segítségedre. Pedig egy szerető édesanyának mennyire megkönnyebbülés, ha segíthet haldokló gyermekének, akármi áron is, végső kínszenvedései közepette. Ezt meg is teheti minden más édesanya. De nem tehette meg az Istenember Anyja.

2. De hát okozhatott eme testi szomjúság oly rettenetes kínokat az isteni Megváltónak?! Hisz’ Ő maga is azt prédikálta hegyi beszédében: Boldogok, akik szomjúhozzák az igazságot!
Óh, nem is annyira a testi szomjúság gyötörte Őt, nagy vérvesztesége miatt, mint inkább lelkének, szívének szomja, mellyel a lelkek megváltására, utolsó csepp vérét is oly isteni szeretettel ontotta.

Éppen ezért ne vonakodjunk mi sem vérünket ontani, ha Istenünk ezt is kívánná tőlünk. Inkább hozzuk meg ezt az áldozatot is, csakhogy csillapíthassuk lelke szomját utánunk. Mert ha bűnös életet folytatunk, ezáltal csak fokozzuk az Ő szomját, melyet amaz epe és ecet okozott.

Óh, Uram, Istenem! én ezen utóbbit nem kívánom, nem akarom. Mert ha Te a legméltóságosabb Oltári Szentségben megerősíted szentséges véred mennyei italával a mi szívünket, lelkünket és ezáltal fékezed a mi tüzes szenvedélyeinket, vajon nem igazságos-e, hogy mi is csillapítsuk a te szomjadat, isteni Szívednek leghőbb vágya szerint!

__________

Ismételjük meg Jézus Krisztus szavát:

5. „Szomjúhozom!”
Te is szomjúhozd az igazságot, Istent.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Ima

Hetedik nap

+ Bűnbánatkeltés ld. ITT

Ima

Mennyei szent Atyánk! Esdve kérünk, a mi Urunk Jézus Krisztusnak, a Te szentséges Fiadnak azon engedelmességére, mellyel a te atyai akaratodat mindenben oly odaadóan teljesítette, engedd meg az Ő érdemeinél fogva, hogy mi is mindig teljesíthessük isteni parancsaidat egész életünkön át halálunk órájáig. Ugyanazon Urunk Jézus Krisztus által, ki veled és a Szentlélekkel együtt él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen!

__________

Ismételjük meg Jézus Krisztus 6. szavát:

6. „Beteljesedett!”
Úgy készülj a halálra, hogy elmondhasd: Uram, teljesítettem akaratodat.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Elmélkedés

1. Isteni Megváltóm! Te ott az Olajfák hegyén a legfélelmetesebb haláltusát vívtad meg; e harctéren a legfönségesebb győzőként állottad ki a legrettenetesebb halálharcot, melyet az emberiség legádázabb ellenségeivel vettél föl. Istentagadók, káromlók, gyalázatos keresztfa, korbácsok, töviskorona, Judás árulása, Szent Péter megtagadása, összes tanítványaidnak gyáva megfutamodása, szentséges Anyádnak kínszenvedései, sőt mennyei szent Atyádnak látszólagos elhagyása is: mindezt látnod kellett magaddal szemben; már-már elestél és mintha végső megsemmisülés lett volna sorsod, végzeted. Ámde e végtelen kínszenvedések éjjele végre elmúlt, és Te még több joggal mondhattad az Apostollal: Cursum consummavi … a harcot megvívtam, pályámat befutottam … Méltán pillanthattál vissza a kiállott küzdelmekre, azon tudatban, hogy Te voltál az ártatlan Bárány, ki vágóhídra jutottál; a kínszenvedések vértanúja, ki áldozatul estél; a mennyei áldozat, ki mindezek által az isteni Atyát voltál hivatva kiengesztelni; a Te szentséges vérednek kell föláldozódnia a világ összes oltárain, a jeruzsálemi templom ártatlan bárányainak és minden egyéb áldozatainak vére helyett, hogy igaz legyen utolsó szavad a keresztről: Beteljesedett!

2. Ne engedje Isten, hogy neked is hasonló legyen haláltusád! Ha erős a hited, ha van bizalmad Krisztusban, akkor ne essél kétségbe a világ, a test és a sátán elleni küzdelmeidben, ha még annyira látszassanak is azok erősebbeknek náladnál. Mert e világ csak hiúságok hiúsága, tehát vajmi keveset árthat lelkednek, ha megveted csábítgatásait; a gonosz szellem meg sem közelíthet, ha csak magadhoz nem engeded. Ez okból az imádságban keress menedéket. Ha még oly heves lenne is küzdelmed a test kísértő vágyai ellen, de Krisztus kegyelmével leküzdheted. Ha néha el is esnél, akkor se essél kétségbe. Mert oldaladon áll Jézus Krisztus, ki legyőzte a halált épp úgy, mint az egész világot. Ha nem veszed le róla tekintetedet, ha csak gondolattal kéred is Őt – nem hagy el segedelme. Így aztán az Ő jelenlétében nem árthatnak a gonosz szellemek. Te pedig nyugodtan és boldogan élvezheted a belső szent békét, mely boldogíthatja a visszatérő megtévedetteket is, miként a próféta szavaiból láthatjuk: Laetatus sum in iis, quae dicta sunt mihi: in domum Domini ibimus: Vigadok, midőn azt mondják nekem: Az Úr házába megyünk. Most már nem félek meghalni sem, mert: Az Úr házába megyek.

__________

Ismételjük meg Jézus Krisztus hét szavát, véssük szívünkbe végrendeletét:

1. „Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Te is bocsáss meg ellenségeidnek.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban!”
Esedezzél, hogy ezen isteni ígéretben te is részesülhess.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

3. „Íme, a te fiad! Íme, a te anyád!”
Úgy élj, hogy te is lehess Isten fia, és hogy Isten Anyja lehessen a te anyád is.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

4. „Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?!”
Rebegd el e szavakat te is, ha kín, szenvedés, gyötrelem, fájdalom emészt.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

5. „Szomjúhozom!”
Te is szomjúhozd az igazságot, Istent.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

6. „Beteljesedett!”
Úgy készülj a halálra, hogy elmondhasd: Uram, teljesítettem akaratodat.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

7. „Atyám! A te kezeidbe ajánlom lelkemet!”
Ez legyen a te utolsó szavad, vagy legalább gondolatod ez életben.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Ima

Nyolcadik nap

+ Bűnbánatkeltés ld. ITT

Ima

Isten! ki egyszülött Fiadat rendelted a világ Megváltójául és általa a halált legyőzve nekünk megnyerted az örök életet, engedd kérünk, hogy ezen kegyelmednek érzetében egyesítsen bennünket Veled az örök szeretet és ezáltal elnyerhessük a te megváltásodnak gyümölcsét, a mennyei boldogságot. Ugyanazon Urunk Jézus Krisztus által, ki az Atyával és Szentlélekkel együtt él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen!

__________

Ismételjük meg Jézus Krisztus 7. szavát:

7. „Atyám! A te kezeidbe ajánlom lelkemet!”
Ez legyen a te utolsó szavad, vagy legalább gondolatod ez életben.

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Elmélkedés

1. Az Atya Istennek emberré lett Fia teljesítette isteni megbízatását: kínteljes három órán át függött durva szegekkel fölfeszítve a gyalázat keresztfáján, majd mennyei Atyjának adja vissza lelkét: Atyám, a te kezeidbe ajánlom lelkemet! Ezek voltak utolsó szavai. Az ég angyalai és szentjei ezen szavak hallatára csodálkozva láthatták, hogy a halál hogyan győzedelmeskedett az élet szerzője fölött. Ámde az Atya, ezek láttára, mintha így szólt volna: Szeretett Fiam! Ha már az emberek iránti szereteted bírt Téged minden szenvedésre, sőt halálra, íme én elfogadom ezen túláradó elégtételedet mindenek bűnei bocsánatára. Illő tehát, hogy én is elfelejtsek és megbocsássak minden bűnt, amint Te akarod. Mert a te véred, édes Fiam, mely tisztább és ártatlanabb Ábel vérénél, felém kiált: nem igazságos bosszúért, hanem kegyes irgalomért. Ha már megmentette egykoron Izrael népét a haláltól, pedig házaik ajtói csak állati vérrel voltak behintve: annál inkább megmentem azokat, kiknek lelkét a te drága szent véred hintette meg, nem csak a haláltól, de eljuttatom őket oda is, hol velem és veled mindörökké élhessenek.

2. Borulj le, ájtatos hívő, a szent Kereszt előtt és értsd meg isteni Mestered utolsó szavait, hogy azok bizonyára a te szívedben is termékeny talajra találva hálás tiszteletre ébresszenek annak szenvedései és halála iránt. Mert hátha azt kívánná tőled is, hogy te hasonlóképpen haljál meg érette. Pedig ha te életedet adnád is érte, még akkor sem tennél méltóképpen eleget vele szemben, hisz’ az ő halála egy Istennek a halála. Tehát Ő még mindig többet, nagyobbat adott éretted, mint te adnál érette. Ha azonban azt sem adod meg neki, amit megadhatnál, habár Ő kéri, örök jutalmat ígérve érte, óh akkor ne tekints föl a Megfeszítettre, mert, hűtlen és hálátlan, csak kárhozatot várhatsz Tőle. Ha pedig annak dacára, hogy látod az Istenembernek érted magára vállalt halálát, még mindig bántalmazod Őt, vajon ezen esetben mit remélhet Tőle lelked akkor, midőn majd az Isten ítélőszéke előtt kell számadásra megjelennie?! Gondold meg, hogy e földi élet oly rövid, ennek megannyira mohó élvezete is véges. Tehát végül is itt kell ezt hagynod, nem remélve érte jót, csak rosszat. Ha ellenben ezen rövid életed folyamán Szűz Mária fiát követed, Ő megmenti lelked számára az örök boldogságot, rövid földi életed érdemeinek örök jutalmául.

__________

A megfeszített Jézus Krisztushoz: Hiszek egy Istenben…

Ima

Kilencedik nap

+ Bűnbánatkeltés ld. ITT

Ima

Engedd, Urunk Jézus Krisztus! Mindama szenvedéseidre kérünk, melyeket ama három órán át a keresztfán utolsó haláltusádban érettünk vállaltál, hogy utolsó szavaidat szívünkbe vésve fájdalmaidat mi is átérezzük, a keresztfa tövében édes Anyáddal és legkedvesebb tanítványoddal együtt és majd halálunk óráján mi is úgy ajánlhassuk lelkünket isteni szent kezeidbe, miként Te ajánlottad mennyei szent Atyádnak. Ki élsz és uralkodol az Atyával és Szentlélekkel mindörökkön örökké. Ámen!

Ismételjük meg Jézus Krisztus hét szavát, véssük szívünkbe végrendeletét:

1. „Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Te is bocsáss meg ellenségeidnek.
Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
2. „Még ma velem leszel a paradicsomban!”
Esedezzél, hogy ezen isteni ígéretben te is részesülhess.
Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
3. „Íme, a te fiad! Íme, a te anyád!”
Úgy élj, hogy te is lehess Isten fia, és hogy Isten Anyja lehessen a te anyád is.
Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
4. „Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?!”
Rebegd el e szavakat te is, ha kín, szenvedés, gyötrelem, fájdalom emészt.
Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
5. „Szomjúhozom!”
Te is szomjúhozd az igazságot, Istent.
Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
6. „Beteljesedett!”
Úgy készülj a halálra, hogy elmondhasd: Uram, teljesítettem akaratodat.
Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
7. „Atyám! A te kezeidbe ajánlom lelkemet!”
Ez legyen a te utolsó szavad, vagy legalább gondolatod ez életben.
Mi Atyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Elmélkedés

1. Krisztus keresztje alatt állottak: a fájdalmas Szűzanya, Szent János evangélista, Mária Magdolna és még a két Mária. Ezek voltak a Megváltó leghűségesebb szenvedőtársai egészen utolsó leheletéig, majd utolsó kísérői egészen sírbatételéig. Szent János és Magdolna, tehát a bűntelenség és a bűnbánás; a Szűz, Szent János és a megtérő hírhedt nő: ez a két megszemélyesítője a kiválasztottaknak nem hiányozhattak a Kereszt alatt sem. Mert ha talán, szerencsétlenségedre, letértél Szent János tiszta életútjáról, éppen Mária Magdolna bűnös útjára, úgy, ha még kívánkozol vissza az örök boldogság honába, amint követted Mária Magdolna bűnös utait, éppen úgy kell követned őt a bűnbánásban és megtérésben. Hissz’ a bűntelenek és megtérők, az igazak és bűnösök sem juthatnak a mennybe, ha tekintetüket leveszik Krisztus keresztjéről; mert csak ez képesítheti a jókat jó cselekedetekre, csak ez buzdíthatja őket bűnös szenvedélyeik elfojtására, csak ez erősítheti szívünk Isten-félelmét, csak ez biztosíthatja türelmes kitartásukat mindvégig. Ez az áldott Krisztus-Kereszt emlékezteti a bűnösöket bűneik megbánására, melyet csak Isten irgalma nyújthat; bűnbeesésükre, melyet maguk okoztak; ez teszi az embert óvatosabbá, hogy többé bűnbe ne essen, hanem mindig gondoljon a Megfeszítettnek végtelen jóságára és irgalmasságára, mellyel drága vére árán megtisztítja lelkünket minden bűnfolttól.

2. Óh légy áldott, fájdalmak anyja, ki sziklaszilárdan állottal mérhetetlen szenvedéseid közepette szent Fiad keresztje alatt. Akkor nem voltál mellette, midőn hangzott feléje a sok-sok dicsőítés és üdvözlés: Hosanna, Dávid Fiának! Akkor sem, midőn királlyá akarták Őt tenni. Sőt akkor sem, midőn némely csodáit művelte. De akkor, midőn a fölbőszült tömeg káromolta, szidalmazta méhednek gyümölcsét, Jézust, – akkor, midőn, mintha hírhedt gyilkos vagy gaz útonálló lett volna, vitte vállain a gyalázatos keresztfát saját kereszthalálára, – akkor, midőn, végre, a legcsúfosabb halállal vívódtál a keresztfán: óh, fájdalom, Anyám, akkor mindig ott állottál mellette, testtel, lélekkel együttérző részese összes szenvedéseinek, vele együtt ürítve ki a fájdalmak kelyhét, és ez által megosztva vele megváltásunk isteni munkáját. Ennélfogva az Ő kiontott vére és a te hullatott könnyeid adták nekünk azt a mérhetetlen mennyei kincstárt, melyből azóta, egészen a világ végéig minden ember megváltást nyerhet. Mivel a te anyai kezeid osztogatják ezen kincstár drága kincseit, ezért, kérlek, tarts meg engem is mindig oldalad mellett, mint aki szintén fiad vagyok és az is akarok maradni e földön, hogy ezáltal méltó lehessek a te dicsőítésedre a mennyei örök boldogságban isteni szent Fiaddal együtt. Mindörökkön örökké. Ámen!

_________

A haldokló Jézus Krisztus imádására:

Mi Atyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy, Dicsőség

Ima

Szerző: Migueli Gonzales Ede Limpias esperes-plébánosa

Forrás: Limpias kilenced (A könyv Sopronban jelent meg 1928-ban Tóth János plébános kiadásában.)

Kilenced imacsoport

A limpiasi csodás feszületről röviden

A limpiasi csodás feszület